KARTUNDOBOZ

Ez a blog a kartundoboz.blogspot.com duplikációja.

Friss topikok

Linkblog

karika túra

2017.10.19. 06:56 | kartunboj | komment

Ráakadtam egy régi levelezésre, melyhez csatoltam egy visszaemlékezést a karikatúra világában bolyongásaimról. Egy könyvhöz kérték. A könyv megjelent. A közel három oldalas irományból csak az utóirat egy része jelent meg. Most pótolom, ne vesszen kárba.

Innováció és vadonszava
Még csak két éve bontogattam szárnyaimat a hivatásos karikaturisták világában, mikor kipenderítettek a laptól, hol heti firkáimból tengődtem. A két ezt követő évben meg pereltem, perelgettem, jártam a bíróságokat. A dolog pikantériája az volt, hogy mire az igazságszolgáltatás visszahelyezett régi helyemre, addigra a lap megszűnt. Bizarr, de egyben szórakoztató eredménye lett ennek az ítéletnek, mivel onnantól kezdve egy olyan újságnál dolgozhattam, pontosabban nem dolgoztam, természetesen a régi fizetésért, mely már nem is létezett. Az innovációm szempontjából viszont a kirúgatásnak jelentősebb szerepe volt, ezért az egész ügy több szót nem is érdemel.
Ha az ember hirtelen az utcára kerül, akkor csak egyet tehet, lázasan keresni kezdi a megoldást, hogy minél előbb változtatni tudjon a helyzetén, ha kell új utakat keresve. A múlt évezred utolsó évtizedének elején jártunk. Az általam ismert hazai kollégáim közül ez idő tájt még senki nem használta a számítógépet. A programok kezdetlegesek voltak, az internet és az elektromos levelezés szintúgy. Elképzeltem a jövőmet, mikor majd fotóhatású portré karikatúrákat (akkor az volt a sláger) küldözgetek a világon mindenfelé, ahová csak akarom. Ez akkoriban még utópisztikusnak tűnt. Elmeséltem az elképzelésemet a fiamnak, aki számítógép programozást tanult. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a már piacon lévő szoftverek segítségével összeállítson egy csomagot. A kilencvenes években már többen torzítottak fotókat a programok által kínált effektekkel, melyek jópofa játékok voltak ugyan, de semmi esetre sem karikatúrák. Az én eljárásom egyszerű, de nagyszerű volt. Létezett olyan program, mely két bevitt fotót egymásra torzított. Az ilyen morfoló szoftverek segítségével érték el azt a hatást például, ha egy arc átalakul egy másik arccá vagy tárggyá. A cél objektumot karikatúrával helyettesítettem. A kívánt személy fotójáról készítettem egy vonalas groteszket, majd a fénykép adott pontjaihoz hozzáillesztettem a karikatúra rajz megfelelő pontjait és végül retusáltam. Ilyen technikát máshol ekkor még nem alkalmaztak. Oly annyira nem, hogy felkértek, írjak róla egy nemzetközi szakmai folyóiratban. Így is tettem. 1995 nyarán jelent meg az írás a WittyWorldben gazdagon illusztrálva. Ez mind szép és jó, csak hát le is kellett volna védetnem. Nem ezt tettem. Ráadásul az említett cikk végén nyílt felhasználásra ajánlottam fel az újítást. Nos, így történt, hogy elszalasztottam a meggazdagodás lehetőségét. Annyi hasznom azért volt, hogy néhány évre leszerződtetett a Népszava, és több más lap is igényt tartott a sokáig újdonságnak ható technikával készített portréimra. A legelső ilyen morfológiám az akkori miniszterelnök volt, kit hóbagolynak ábrázoltam, és stílszerűen a Hócipő című kéthetiben jelent meg. A Népszavánál töltött évek nem csak azzal teltek, hogy a technikát napi szinten alkalmazva, tökéletesítettem, hanem szakmai barátságok is szövődtek. Ennél a napilapnál egy olyan főszerkesztő volt, aki nagy súlyt helyezett a karikatúrákra. és ehhez egy csapatot is szervezet. Szabó L. Róbert, alias marabu, Lehoczki Károly alias CZKI és én szimplán mint Joe alkottuk ezt a triumvirátust. Alig egy éve dolgoztunk együtt, mikor elkezdtünk utazgatni előbb a fővárosban, majd az ország több településén is egy vándorkiállítással, mely a „Vadonszava” címet kapta. Nem csak a rajzaink függtek a falakon, hanem komoly installációk is készültek. Marabu papírmasé dzsungele és a mennyezetről lógó légypapírokra ragasztott CZKI kreatúrák, antropomorf rovarok mellet interaktív módon, a nézőket játékra csábítva ott álltak a hatalmas, politikusokat megszemélyesítő kuglibábuim is. Valamennyi kiállítást, bárhol volt is az országban, főszerkesztőnk, Kereszty András nyitott meg. Szinte minden alkalommal elmondta kedvenc anekdotáját, megidézve azt az egykori amerikai lapkiadót, ki fennen hangoztatta, hogy ha adnak neki egy jó karikaturistát, akár a fél szerkesztőséget is kirúghatja. Ezekre az évekre szívesen gondolok. Az amerikai magazin, mely ekkorra már szerkesztői közé választott, felkért, hogy a legismertebb valutákról is készítsek karikatúrákat. 1997-ben a középső dupla oldalon le is hozták poszterként. Egy évre rá, mikor CZKI társaságában a Soros alapítvány kiküldött minket Kazahsztánba, „kézzel foghatóan” éreztem a szakmára gyakorolt hatását. Alma-Atában színes nemzetközi csapat fogadott és mikor bemutattak minket, egy nagy darab sumo birkózó külsejű mongol fiú, mint egy nagy gyerek egyszerűen a nyakamba ugrott a WittyWorld és a money szavakat harsogva. Ilyen reakcióra nem számítottam és mit mondjak, nagyon jól esett. Kazahsztánnál egy időre most megállok és locsogok egy kicsit róla, ezzel is emlékezve a nemrég váratlanul elhunyt Lehoczki Karcsi barátomra. Számunkra ez az egész utazás egy bohózat volt és megállás nélkül mindenen röhögtünk. Jót szórakoztunk azon, hogy a szittya lelkesedésből felhörpintett undorító ízű kumiszt, sörre nem lelvén, a nem kevésbé fura ízű tevetejjel öblítettük le és hasonlóan humorosnak találtuk azt is (eleinte), hogy az éjszaka kellős közepén megcsörrenő telefonból szex masszázst suttogva ajánló női hang, hajnalban meg a müezzin nem hagyott minket aludni. Jókat derültünk az utcákon barangolva mikor azt tapasztaltuk, hogy aki éppen nem haladt valamilyen irányba az nem állt, hanem guggolt, valamint rengeteg ember (volt köztük öltönyös is), meszelte a fák törzsét mindenféle fura eszközökkel, ami éppen a kezük ügyébe esett. Nemkülönben vicces volt számunkra a repülőtéri információ, mikor egy fejkötős-pufajkás termetes asszonyság, karján több kilós kulcskarikákkal, hangos kiabálással hívta az utasokat, kinyitva több lakatot a leláncolt szárnyas ajtókon. Végül a sok szélesen mosolygó arc is meglepő volt, mivel mindenki, ki tehette, villantani akarta az aranyfogait, mely arrafelé státusz szimbólumnak számított. Megkíséreltük egy alkalommal összeszámlálni, de belezavarodtunk. Száz szónak is egy a vége, mikor ezeket az élményeket leírtuk úton hazafelé, furcsán néztek ránk, nem értvén min vihog ez a két fura fazon. Ráadásul a cikk címe Karcsi nyelvbotlása lett, mely így szólt, „ A népek olvasztótengelye”.
A kazah kalandot követő néhány évben a kollégáim megbíztak az újságíró szövetség berkein belül létrejött szakosztály irányításával. Magyarország volt az egyetlen ország közép Európában, mely nem vett részt semmilyen nemzetközi szervezetben, csoportosulásban, a karikatúra világában. Célomul tűztem ki, hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatok. Hivatalosan természetesen nem tehettem a szervezetekhez való csatlakozást, mivel az nem ingyen volt és azt hamar megtapasztaltam, mi mindenre nem futja e honban. Maradtak a halmozott „bilaterális” kapcsolatok. Nagy segítségemre volt az a helyzet, hogy párhuzamosan ezekben az években, az ezredforduló tájékán én szerveztem a tavaszi karikatúra fesztiválok szakmai részét is. Egy ilyen alkalommal sikerült megnyerni támogatónak Fülöp edinburgh-i herceget. A róla készített rajzomat postáztuk a titkárságának. Ez volt életemnek az a pillanata, mikor legközelebb kerültem az arisztokráciához. Az ezt követő néhány évben nagyon jól alakultak a kapcsolatok a szigetországi kollégákkal. A világhírű „Punch” nem kevésbé ismert rajzolója, Terence „Larry” Parkes nem sokkal halála előtt meglepett egy színes tablóval, melyen engem örökített meg, miként egy buldózerrel teszem a földdel egyenlővé a „Budapest McDonald’s”-ot. A Shakespeare szülővárosában élt mester a kísérő soraiban megemlítette, az ihletet akkor kapta, mikor az unokáit elvitte a már említett gyorsétterembe. Azóta többször is elcsodálkozom, mikor a tükörbe nézek, hogy a csudában lehettem én múzsa. A német, cseh és szlovák találkozók, kiállítások is gyakoribbá váltak. Előfordult olyan esemény is, mikor Berlinben egy hajó fedélzetén táblára kellett improvizálni közönség előtt. Hasonló helyzetben voltunk, mikor a pozsonyi gyermekkórház kis betegei előtt produkáltuk magunkat. Ezek közül az utazások közül a legsikeresebb a berlini Gothaer Karikade volt, hol azok a magyar karikaturisták, kik részt vettek az eseményen, nem csak a németek kimagasló vendégszeretetét élvezhették, de még anyagilag is igen jól jártak. Zsoldos Petivel mikor Skóciában jártunk, együtt szavaltuk a felföldiekkel a Burns verseket, marabuval meg átéltük azt a pillanatot, mikor a „skótkocka el van vetve” dudaszóval, haggis-el. Kiemelkedően jó és baráti viszony alakult ki északi szomszédunk egyik vezető karikaturistájával, Kazo Kanalával is, kivel évente sok esetben több közös tárlatot szerveztünk. Hol a budai várban vagy a szlovák kulturális intézetben, hol pedig pozsonyi Nemzeti Múzeumban reprezentáltunk. Így kerülhettünk bele közös kiadványokba is, amire itthon nem igen jutott pénz. A dél csehországi Pisek csodálatos városa egy ízben felkért, hogy az évenként rendezett nemzetközi karikatúra fesztiváljának a zsűri elnöki tisztét töltsem be, mely nem csak nekem volt megtiszteltetés, de a magyar karikatúra szakmának is. Baráti és eseménydús évek voltak. Szakosztály elnöki tevékenységem egyik utolsó akciója az volt, mikor megszerveztem, hogy a Baleseti Intézet falaira az unalmas plakátok, képek helyére az egészségügyről szóló karikatúrák kerüljenek. Az újságíró szövetség támogatta anyagilag is az akciót, de nagy csalódást okozott, hogy ez a gesztus magát a sajtót nem érdekelte. Nem sokkal azután hogy elértem a nyugdíjkorhatárt, a saját nyugalmam érdekében hátat fordítottam minden szervezetnek, mivel a politikai színezetű marakodások kettészakítottak, megosztottak minden csoportosulást. 
Hatvanötödik születésnapomra szerveztek még egy kiállítást, hol utoljára kísérleteztem innovációval. Évek óta írogattam illusztrált blogjaimat az interneten és úgy gondoltam egy próbát megér, ha *blog lapokat állítok ki. Így született meg Magyarország első és egyben utolsó Blog és Karikatúra kiállítása. Megérte? Megérte! …De ha nem, azt is megértem.
Utóirat 
2005 december 13-án én kaptam az utolsó Brenner díjat. A napokban a világhálón bolyongva ráleltem egy másik Brenner díjra is, melyet Szombathely városa adományoz a mai napig annak a személynek, aki a gazdaság és a városüzemeltetés területén kiemelkedő szakmai munkát végzett. Tavaly ezt a díjat a Vas megyei szennyvíz szolgáltatás főmérnöke kapta. Akik ezt a díjat átveszik, nem is sejtik, hogy „kollégák” valamilyen szinten. Ezt a megjegyzést csupán azért fűztem dolgozatom végére, hogy valami szórakoztatót is leljen benne az, ki végigböngészte soraimat.

Békési „Joe” József
    2014  február
*A „blog” a weblog kifejezésből származik és internetes naplót, jegyzetet jelent.

skecs

2017.10.19. 06:55 | kartunboj | komment

Tájmlepsz firka Putyimaciról és az ő hűséges felcsúti árnyékáról

Címkék: putyin rajz csuti

gatto nero

2011.07.24. 14:48 | kartunboj | komment

Hányszor átlapoztam már a Gyöngy Kálmán által szerkesztett "Magyar karikaturisták adat- és szignótára"-t és magamban mennyire "lájkoltam" a Ruttkai Éváról és Tolnai Kláriról készült pasztell karikatúrákat, mégsem tűnt fel a hasonlóság. Blogbejegyzésemet Kálmán feltette a "Ludas Matyi" blogjára majd a következő kommentet fűzte hozzá.
"
Kedves Joe! A karikatúrát a magyar GATTO NERO, FEKETE MACSKA, polgári nevén WITTMANN REZSŐ (1889-1972) rajzolta, aranyért sem lehet venni a grafikáit. Üdv:Gyöngy "

kiállítás

2011.02.08. 05:02 | kartunboj | komment

összefércelt armada

2011.01.22. 11:42 | kartunboj | komment

Címkék: festmény joe armada szacsvay

hogyan tojjunk tojást

2011.01.22. 11:40 | kartunboj | komment

hogyan rajzoljunk semmit

2011.01.22. 11:36 | kartunboj | komment

ATLAS retro4

2011.01.22. 11:32 | kartunboj | komment

ATLAS retro3

2011.01.22. 11:30 | kartunboj | komment

ATLAS retro2

2011.01.22. 11:29 | kartunboj | komment

ATLAS retro1

2011.01.22. 11:28 | kartunboj | komment

szalmonella

2008.11.23. 15:47 | kartunboj | komment

 

Kidobtam a felvágottat. Ahogy felbontottam a csomagolást, megcsapta a bűz az orromat. Sunyi módon, szalámik közé csomagolva, akciósan árulta a hazai színvonalra lezüllesztett áruházlánc. Étterembe már nem csak az árak miatt nem merek menni. Szaporodnak az illegális mészárszékek, illegális boszorkánykonyhák. Az ellenőrzés szigorodik és mégis egyre több a méregkeverő. Pár éve illusztráltam egy könyvet az élelmiszer biztonságról. Elővettem a tiszteletpéldányt. Szigorú, ám amint tapasztalom, kijátszható. Nem pénzbüntetésre kellene ítélni a vétkeseket hanem megetetni velük a "termékeiket". Életfogytiglani gyomormosás.

 

 

Címkék: táplálkozás egészség

o'bama

2008.11.22. 13:38 | kartunboj | komment

O'Leary, O'Reilly, O'Hare and O'Hara
There's no one as Irish as Barack O'Bama

Korcsmákban giniszt lóbálva gajdolják az írek, hogy Obama közülük való. Mi tudjuk az ami Barack, az csak kecskeméti lehet.

 

 

Úgy tűnik a világ nagyobbik fele üdvözli az amerikai elnökválasztás eredményét. Nem így az amerikába szakadt magyarok egy része (már ameddig az ismeretségi köröm terjed) . Közzé teszek egy levelet (az ékezeteket nem pótoltam) ezt a tényt igazolandó.

 

Barataim!

Churchill mondta hogy "Aki 30 alatt nem liberalis gondolkodasu annak nincsen szive... es aki 30 felett nem konzervative annak nincs esze". Valahogy ez jatszodott le itt Amerikaban a legujabb, es nyugodtan mondhatjuk, tortenelmi jelentosegu elnokvalasztas alatt. Persze ennel sokkal tobb is belejatszott a vegeredmenybe.

Eddig teljesen elkepzelhetetlen lett volna hogy olyan ember nyerjen aki egesz eleteben soha nem volt semmilyen vezetosegi pozicioban es aki raadasul egy szelsoseges politikai iranyvonalat kepvisel. Hogy most megis megtortent annak tobb magyarazata is van. Nezzuk a kozrejatszo okokat:

1) Az utobbi idok legnepszerutlenebb elnoke van hatalmon es a szavazok joresze ellene es nem az Obamara szavazott. (Tovabbra is allitom hogy a Busht — habar en ellene szavaztam — itt is es a nagyvilagban is mestersegesen es szenvedelyesen sokkal rosszabbnak tuntetik fel mint amilyen. A tortenelem realisabban fogja megitelni).

2) Az elmult 28 evbol 20-ban a republikanusok voltak uralmon es az emberek valtozast akartak (meg lehet erteni).

3) Az egyetemeken a professzorok demokrata-republikanus megoszlasa korulbelul 9 az 1-hez. A sajtoban 8.5 a 1.5-hez, es az orszagban kb. 15%-al tobb a demokrata mint a republikanus. A szenatusban es a kongresszusban is tobb a demokrata es az ugyvedek nagyresze is a demokrata partot tamogatja. Ez utobbinak az az oka hogy a demokratak mindig tobb teret adtak az ugyvedi munkanak, mig a republikanusok inkabb csokkenteni akarjak a perek szamat.

4) A gazdasagi helyzet az elmult 80 ev alatt az eddigi legrosszabbra fordult. Ebbol is vezetosegi valtozassal remeltek az emberek kimaszni (az Obama otlete, miszerint osszuk el a meglevo javakat, nekem sokkal kevesbe szimpatikus mint a McCain-e, aki inkabb fejleszteni szeretne a gazdasagot es lehetosegeket teremteni mindenki szamara hogy elorelephessen).

5) A kor is komoly szerepet jatszott. Az Obama 47, a McCain 72 eves. (habar a McCain korat a hihetetlen munkabirasabol lehetetlen lenne megmondani).

6) Hatalmas nepszerusege ellenere (az orszag legnepszerubb kormanyzoja), a Sarah Palin alelnokjeloltseget, kulonosen a baloldal, nagyon nem szerette. Ez foleg a konzervativ gondolkodasa es abortuszellenessege miatt volt).

7) Es vegul, de talan elsonek is mondhattam volna: az etnikai hovatartozas. Utazasaim alatt sokszor hallottam kulfoldon azt a velemenyt hogy Amerika rasszista es soha nem lehet fekete elnoke. En ebben sohasem hittem, sot, szerintem mar legalabb 15 eve keszen volt az orszag barmilyen etnikumu elnokre, csupan a megfelelo kepessegure kellett varni. Ugy nez ki hogy egy olyan pontra ertunk ahol az emberek tobbsegenek az Obama tortenelemformalo megvalasztasa fontosabb volt mint az eddig demonstralt kepessegei.

Ha mindezt osszevetjuk, ertheto hogy az Obama nyert. Innen mar csak abban remenykedhetunk hogy felno a feladatahoz es a szelsobalrol a kozep fele mozdul hogy ne csak egy ideologia, hanem egy egesz orszag elnoke lehessen.

A McCain — az orszag, a demokratak, es Obama altal is — elismert nagyszeru, egyenes, johumoru, ember aki az eletet az orszaganak szentelte, es aki annak ellenere hogy a republikanus part tagja, teljesen fuggetlen gondolkodasu (meg a sajat partjaval is meg kellett kuzdenie mert nem tartottak "elegge" republikanusnak). Attol tartok hogy eljon az ido amikor az orszag megbanja majd hogy nem ot valasztotta, de a kora miatt sajnos mar tul keso lesz.


C'est la vie... Az elet megy tovabb. En csak remelni tudom hogy az elso fekete elnok jol ki tudja majd hasznalni a helyzeti elonyet. A teny hogy tulajdonkeppen nem is fekete hanem keverek (50% feher es 50% fekete) es hogy a feher anyja es feher nagyszulei neveltek, talan segit a meg itt-ott meglevo faji elzarkozasokat es korlatozottsagokat tovabb csokkenteni es talan teljesen fel is szamolni. Az biztos hogy ez egy uj fejezet nemcsak Amerika hanem a vilag tertenelmeben, es biztos vagyok benne hogy az USA-rol alkotott altalanos velemenyre is pozitiv hatassal lesz. Ha sajnalom is hogy a McCain nem lehetett elnok, az hogy az Obama elnoksegeben vannak beepitett, potencialisan a vilagra is hato pozitiv lehetosegek, remennyel kell hogy eltoltsenek.


Magam részéről nincs hozzáfűzni valóm.

Címkék: obama barack

zoo

2008.11.22. 13:36 | kartunboj | komment

 

Kinőtte magát az állatkert.

"A városvezetés a szomszédos Fõvárosi Vidámparkkal történõ fúziót tervezi: a vidámpark játékainak egy részét más, frekventált helyszínre költöztetnék, a régi, műemléki játékok (köztük a körhinta, a hullámvasút és a barlangvasút) a helyszínen maradnának. A tervek szerint Fõvárosi Állat-, Növénykert és Élménypark (FÁNE) néven jönne létre az új komplexum. A folyamat lezárása a jövõ év elsõ felére várható, de elõtte még a fõvárosi önkormányzat szakbizottságai is tárgyalnak róla. A fúzióról egyenlõre nem született döntés, csupán a nonprofit zrt.-vé való átalakítás elõkészítését kezdik meg, számol be a Napi Gazdaság."

Rosszmájú pletyka az, hogy a hullámvasút a tevék kifutójában míg a barlangvasút a medveházban végződik.

 

Címkék: állatkert zoo karikatúra

buli

2008.11.22. 13:33 | kartunboj | komment

 

 

 

 

 

ön a december, a vállalati évzáró bulik dömpingje. Remélem egyet-kettőt idén is elcsípek, mint eddig minden évben. Azt már tudom, hogy a Luca nap és a szilveszter már meg van, de még elfér a naptáramban néhány. A jövő év úgyis durvának ígérkezik.

 

 

Címkék: portré karikatúra

karikatúra fieszta

2008.11.07. 07:27 | kartunboj | komment


Meg kell mondanom az őszintét. Egy kicsit berágtam. Sok fesztivál logót terveztem és ezért érint keményebben. Ez egy oda-vissza recycling, akárhogy is nézzük. A karikatúra mint hulladék. Nem gratulálok annak, aki kitalálta. A megnyitó érdekes volt. Kinga asszony nem volt ott. Vagy fodrásznál, vagy a szlovák követnél volt. Az is lehet, hogy éppen levelet diktált Obamának. Vajon mi lehet manapság fontosabb egy külügyminiszter számára egy karikatúra fesztivál megnyitójánál?

a fesztivál hangja from Joe Békési on Vimeo.

 
 
 
 
 
 
Ízelítő a műsorból azoknak, akik nem fértek be vagy más fontos közfeladatot láttak el. A pályázat nemzetközi volt ugyanúgy mint a zsűri. Az első és harmadik hely ukránoknak jutott míg a másodikat marabu mester szerezte meg . Gratulálok néki. Íme a fődíjas ukrán rajzoló, Oleg Goutsol pályaműve. 

 

 

Címkék: fesztivál karikatúra

homo politicus

2008.11.05. 14:19 | kartunboj | komment

Bejött a papírforma, ahogy mondani szokták. Barack Obama meggyőző fölénnyel nyerte az amerikai elnök választást. Az igazi győztes számomra mégis John McCain. Az a mód, miként riválisát köszöntötte, az erkölcsi dobogó legmagasabb fokára emelte. Vajon tanulnak ebből a mi politikai kertitörpéink? Alig hiszem. A politikához érett férfiak kellenek és az érett itt nem a kort jelenti.

 

 

Címkék: obama mccain

irán

2008.11.04. 18:37 | kartunboj | komment

Találtam véletlenül egy nyilatkozatot a hálón, mely egy kicsit megnyugtatott. Egy ideje nem volt információm, hogy áll a Teheráni kiállításunk. A tárlatot szervező iráni kolléga egy beszédében kitért az eseményre. Az angol nyelvű szövegrészt most ide másolom.


I am working on another project now days: after my travel to Hungary and my speech in the Central European University, I have developed a close relationship with the Hungarian embassy in Tehran that has developed and grown till this day. I have asked Joe Bekesi (one of the most important cartoonists of Hungary) to send me some of the best works of his country so that I hold an special exhibition for them in Tehran. Based on my co ordinations with the first secretary of the ambassador in Tehran, all of the exhibition’s costs will be paid by the embassy and even the artists will travel to Iran. Fortunately now I have received all of the artist biographies and their works and I’m working on the project and these exhibitions will be held in the coming winter.

Ezek szerint a dolog sínen van. :)

Címkék: irán kiállítás karikatúra

barack

2008.11.03. 11:06 | kartunboj | komment

Holnap van az amerikai elnökválasztás napja. Az első alkalom, hogy színes bőrű lesz a fehér ház lakója. Amerika egy része bepánikolt. Levelet kaptam egy amerikai barátomtól, melyben részletesen taglalja miért alkalmatlan Obama a feladatra. Őszintén megmondva nagyon nem tud érdekelni, ki lesz a következő amerikai elnök. A Barackot egy árnyalattal jobban kedvelem. Ihatóbb.

Címkék: obama barack fütyülős

celeb

2008.11.02. 15:12 | kartunboj | komment

A bulvár termelte ki és a bulvár temeti el. Ma az a szó, hogy CELEB, az értéktelen csillogás, a silányság szinonimája. Volt egy idő, mikor én is foglalkoztam velük. Kár volt. A bulvár TV azt sugallja, bemutatja őket mint esendő hétköznapi embert. Kacag a vakbelem. " Cigány ember ilyet nem csinál", mondja mindenre Győzike. Végig gondolták, kinek ártanak ezzel?

celebs from Joe Békési on Vimeo.

Címkék: győzike celeb bulvár

alma

2008.10.30. 10:00 | kartunboj | komment

Itt az alma szezon. Almát eszünk almával. Van itt mindenféle alma. Golden alma, jonatán alma, lé alma, hitel alma.

Címkék: alma apple hitel newton

börze

2008.10.27. 16:44 | kartunboj | komment

Így még nem brummogott a maci a tőzsdén. Bárkit megkérdezhetsz ma az utcán hova megy, mind azt feleli, csődbe. Ballagok én is a mínusz felé. Ki tart velem??

Címkék: tőzsde kracht

róka a szőlőben

2008.10.27. 09:05 | kartunboj | komment

- Engem nem érdekelnek a jogászkodások, paraszt gyerek vagyok közgazdász végzettséggel, tudom, milyen szaga van a lószarnak, és tudom azt is, mint mindenki a környéken, hogy a népfőiskola mellett fekvő szőlőültetvény az enyém, amit sunyi módon elvettek tőlem. Még körülbelül három hónapig tudom fizetni a szőlőfagykárra felvett bankhitelemet, aztán a családom érdekében lépni fogok, de ebben nem leszek tekintettel sem Istenre, sem emberre!

A kép megfejtése egy KLIKK a képen.

Címkék: szőlő lezsák

fejti

2008.10.26. 10:49 | kartunboj | komment

Nézem a tévét fél szemmel míg Göncz Kingával birkózom. Valahogy nem sikerül elkapnom a karakterét. Október 26 van. Javában emlékszünk az 56-os forradalom napjaira. A távirányító az egyik kereskedelmi csatornán egy interjút talál. Megállok, belenézek. A rendszerváltás egyik kerékkötője, Fejti György emlékezett vissza a 20 évvel korábbi eseményekre. A dátumot figyelembe véve ez már önmagában is irritáló, de amiket mondott az még tett rá egy lapáttal. Azt minden esetre bevallotta, hogy úgy féltek a demokratikus választástól, mint ördög a szentelt víztől. Ha történetesen hősé kellet volna válnia, ő azt is vállalta volna. Na itt elég volt. Tovább léptem. A többi csatorna sem hozott több örömöt. Kikapcsoltam és a Kingán is tovább léptem. Mivel a katalógushoz három kép kell, megrajzoltam az alapítvány képviselőit. A "kócos asszonyt" majd két sör után folytatom.

Címkék: interjú forradalom fejti

athén II

2008.10.17. 08:59 | kartunboj | komment

Az athéni beszámoló a képre kattintva, a másik csatornán tekinthető meg.  :)

Címkék: képek athén

süti beállítások módosítása