KARTUNDOBOZ

Pestiesen szólva csehül állunk most a szlovákokkal. Megy a kölcsönös vádaskodás. Mi azt mondjuk Hedvig, ők azt mondják gárda. Mi Slotát mondunk, turul a válasz. Kezdődött mindez mindjárt azután, ahogy a nemzeti érzelmekkel túlfűtött koalició hatalomra került Pozsonyban. Csak úgy pislogunk mint Mari a moziban. Azért hozom ezt szóba, mert a minap marabu átküldött (atacsolt :)) egy kis pakkot, fotókkal. Az utolsó közös kiállítás felvételei voltak a szlovák intézetben. Nem is oly rég még évente többször is voltak közös rendezvényeink. Napi kapcsolat volt a szlovák intézettel is. Néha kapok kétségbeesett hangú telefont Kazo Kanalától, hogy csináljunk már valamit. Ő mindíg a hátán cipelte közös dolgainkat. Zseniális karikaturista, vidám cimbora, kiváló szervező. Milyen jó érzés töltött el, mikor Pozsonyba érve betértünk kedvenc restinkbe hol az étlapon mikor marabu mikor meg az én rajzom volt a vendégcsalogató. Most, hogy a határsorompók fizikailag is eltüntek vannak akik lázas igyekezettel érzelmi sorompókat kívánnak emelni. Ezt nem hagyhatjuk. Nem ez Európa.